2014.07.06. 02:57, Sora-sama
Egy nap találozik egy csoportal, és valami furcsaságot fedez fel...
"- Te nem vagy a HOMRA tagja. Nincs rajtad a jelem.
- Tudom.
- Akkor miért van erőd? - szólt közbe a gördeszkás gyerek.
- Én is ezt szetném tudni. - vigyorodtam el."
...Amiről még a nővére sem tud...
"- A nővérem toál ki fog boulni. - kezdtem el nyafogni,miközben a hajamba túrtam.
- Miért, ki a nővéred? - kérdezte a szőke, akinek elfeljtettem a nevét. Mondjuk lehet, hogy szőkének kéne hívnom, mert az épületen belül, TÉLEN is napszemüveg van rajta. Szegény, biztos olyan klinikai eset, mint én.
- Seri Awashima.
- MIII?! - kiáltott fel szinte mindenki az épületben."
...De az igazságot nem lehet eltitkolni...
"- Mit keresel itt... Hana? - döbbent le teljesen, miközben magabiztos álarca semmivé foszlott.
- Szimplán egy családias összeröffenésre jöttem. Hogy vagy? - mosolyodtam el angyallian."
...Miközben szerelmek szövődnek...
"- Vajon milyen érzés lehet úgy szertni valakit, hogy még a lelkedet is eladnád érte? - kezdtem elhangosan gondolkoni, majd elnevettem magam. - Bocs, bocs. Nem akarom lökni itt a nyálas dumámat.
- Én azt hiszem, tudom milyen érzés. - nézett mélyen a szemembe, miközben a kezét összekulcsolta az enyémmel.
- Klassz, és ki a szerencsés? - kérdeztem, mire leborult az asztalra."
...És barátok vesznek oda...
"- Totsouka... Totsouka meghalt! - lihegett az ablakom előtt Rikio.
- Hahaha, ez egy nagyon szar vicc. - ráztam meg a fejem, miközben éreztem, hogy a szívemet nyomó kő csak még nehezebb lesz. Nyeltem egy hatalmaat,majd ismét Rikio-ra néztem. Még a szemüvegén kesztűl is láttam a könnyeit. Amilyen gyorsan csak tudtam, eligazgattam az ágyamat, hogy Seri azt higyje, alszok. Kimásztam az ablakon, majd Rikio-val együtt futottam a HOMRA főhadiszállására, miközben a könnyek elhomályosították a tekintetem."
...Hogy egy új végzete legyen a Vörös Királynak.
"- Mikoto... Köszönöm, hogy megmutattad nekem a család jelentőségét. A világ színes oldalát. - mondtam, miközben egyre mélyebbre zuhantam a sötétségben. - Köszönöm... Hogy a vörös királyt szolgálhattam..."